A válaszok meg vannak írva a csillagokban (17)
Bizonyítékok (1)
>>> előző rész folytatása >>>
BIZONYÍTÉKOK
Ha jobban belegondolunk, úgy tűnik, hogy a múltra vonatkozóan nem túl sok bizonyíték létezik. Ami az emberi életet illeti, ha pusztán az emlékezetünkre hagyatkoznánk, hogyan várhatnánk el másoktól, hogy higgyenek nekünk? Hiszen a világban oly sok a hazugság…
Annak idején engem úgy neveltek, hogy hazudni bűnös cselekedet, a hazugság pedig az egyik legnagyobb bűn, mert ez rengeteg gonoszság forrása és táptalaja lehet. Talán maradi vagyok, de én már csak ennél a tanításnál maradok. Vajon egyáltalán tanítják ezt manapság? A hazugság ugyanis általánosan elterjedté vált, már nem is szégyen csak legfeljebb baj, de azt, hogy azért baj, mert ezzel a társadalom hamarosan a szakadék szélére ér, egyre kevesebben értik.
A cinizmus sem elhanyagolható, amellyel egyesek állítják, hogy csupán egy nélkülözhetetlen mindennapos emberi tevékenységről van szó, amelyet nem is kell negatívan megítélni, hiszen ha folyton csak igazat mondanánk, vagyis éppen azt, amit gondolunk, tudunk, érzünk, az élet ugyebár elviselhetetlen lenne (Biland 2009). Néha már arra gondolok, hogy bizonyára bennem van a hiba, nem tudok kellőképpen alkalmazkodni az immár beköszöntött szép új világ elvárásaihoz.
Így aztán, ha kedvét leli benne, mindenki addig hazudozhat, ameddig csak akar, és annyit, amennyi jólesik, hogy az élet elviselhető legyen. Ez pedig nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a múlt bizonyításához az emberi emlékezeten kívül kézzelfogható bizonyítékokra is szükség van.
A KÖZELI MÚLT BIZONYÍTÉKAI
A fizikai tényezőket leszámítva, mint a radioaktivitás és a geomágnesesség, amelyek állandó jelleggel jelen vannak és beíródnak bolygónk keletkező kőzetrétegeibe, közvetlen környezetünk közelmúltbeli eseményeit leginkább az emberi tevékenység eredményei és az élőlények recens nyomai, vagy maradványai bizonyítják.
A különböző célokra és alkalmakra létrehozott javak, az emberi kultúrákból és civilizációkból fennmaradt művek és főleg remekművek, létrehozásuk eszközeivel együtt, jellegzetes emlékek minden egyes korszakból. Íme néhány példa.
Példák
JELLEGZETES EMLÉKEK A KÖZELMÚLTBÓL
• Művészeti alkotások (rajzok, festmények, domborművek, szobrok, kerámiák, faragványok, ékszerek, érmék)
• Írások (kőbe vésett hieroglifák, ékírásos agyagtáblák, rovásbotok, pergamentekercsek, papírkéziratok, nyomtatványok, elektronikus levelek)
• Hang- és képfelvételek, valamint ezeket létrehozó-, tároló-, továbbító- és visszajátszó eszközök (hangszerek, bakelit hanglemezek, telefonok, rádiók, lemezjátszók, magnetofonok, fényképezőgépek és filmfelvevők, videokamerák, fényképek, filmek, elektronikus memóriatárak, televíziók, videókészülékek, számítógépek, internetes alkalmazások)
• Szállások és lakóhelyek, lakberendezési tárgyak és díszítések, étel- és italkészítési, tűzgyújtási és oltási alkalmatosságok (menedékek, barlangok, sátrak, jurták, tanyák, házak, felhőkarcolók, űrállomások, bútorok, tároló edények, kanalak, szőlőprések, tűzhelyek, kemencék, kályhák, kandallók, kovakövek, gyufák, öngyújtók, vízvezetékek, tűzoltó készülékek)
• Vadászati és harcászati eszközök, fegyverek, katonai támadó- és védelmi rendszerek (csapdák, íjak, nyilak, dárdák, kardok, puskák, pisztolyok, gránátvetők, ágyúk, tankok, ballisztikus rakéták, bombák, atomtöltetek, sisakok, pajzsok, páncélzatok, bunkerek, védvonalak)
• Kezdetleges növénytermesztési és állattenyésztési szerszámok, fejlett mezőgazdasági felszerelések, gépek (faekék, ásók, kapák, lapátok, sarlók, kaszák, fa- és vasvillák, lószerszámok, boronák, cséplőgépek, traktorok, kombájnok, fejőgépek)
• Ipari szerszámok, eszközök, felszerelések, műszerek és gépezetek, malmok, erőgépek, gyárak, gyártelepek (pattintott és csiszolt kövek, fazekaskorongok, vésők, fogók, kalapácsok, esztergapadok, elektromos mérő- és beállítóeszközök, emelődaruk, ipari robotok, automata gyártósorok)
• Közlekedési eszközök és útvonalak (szekerek, kocsik, hintók, automobilok, villamosok, vonatok, ingolák, sílécek, szánok, csónakok, hajók, repülőgépek, helikopterek, országutak, vasúti sínek, alagutak, hidak, gátak, vízlépcsők, repülőterek)
• Egészséget és szépséget fenntartó, szerencsét és boldogságot hozó szerek és tárgyak (gyógyszerek, kozmetikumok, amulettek, talizmánok, ereklyék)
• Kultikus rituálék és ceremóniák helyei és építményei, emlékművek (megalitikus kőkörök, piramisok, templomok, sírhalmok, temetők, kripták, mauzóleumok, obeliszkek, sírkövek, emléktáblák)
• Szerves eredetű maradványok (évgyűrűs fatörzsek, gabonamagvak, állati és emberi múmiák, csontvázak, fogak, hajtincsek, őssejt- és génbankok)
A történelmi és régészeti leletek csak akkor válhatnak tudományos értékű bizonyítékokká, ha az utókor képes őket megőrizni, az általuk közvetített üzenetek jelentését megérteni, és helyesen értelmezni.
Az emberrel kapcsolatos emlékek megmentése és megőrzése mindenkori társadalmi prioritás. A különböző emléktárgyakat művészeti vagy technikai alkotásként szokták nyilvántartásba venni, noha azoknak gyakran megkérdőjelezhetetlen tudománytörténeti értékük is van. Leginkább régészeti, történelmi, néprajzi, művészeti, mezőgazdasági, ipari, közlekedési, gyógyszerészeti, technikai múzeumokban, gyűjteményekben találhatók.
A megmentett tárgyi bizonyítékok azonban többnyire csak szerény töredékét képezik a teljes forrásanyagnak. Számos példány ugyanis eleve nem kerül begyűjtésre, a begyűjtöttek pedig idővel elkallódhatnak, vagy megfelelő konzerválás hiányában tönkremehetnek. Ezért, az eltelt időszakokból végül nem sok kézzelfogható, tudományos értékkel is bíró emléktárgy marad, és ezek közül sem mindegyik használható valódi bizonyítékként. Megtörténhet ugyanis, hogy egyesek „elbuknak a vizsgán”, vagyis nem kapják meg a nemzeti vagy nemzetközi szakértői bizottságok pozitív véleményezéseit, melyeknek előfeltétele, hogy a róluk írt tudományos cikkek átmenjenek a referensek rostáján.
>>> folytatása következik >>>
Dorombi meséi
Történet, tudományos ismeretterjesztés, világkép.
• „Csillagos mesék” – igaz történetek, tudományos-ismeretterjesztő írások, a világról alkotott személyes meglátások.
• „Alternatív fikciók” – különleges történetek, amelyek a valóságból kiindulva többé-kevésbé az írói képzelet termékei.
• „Közérdekű vélemények” – olvasói írások, kommentek, igényes tartalmi és erkölcsi kivitelben.
Tartalmas kikapcsolódás, művelődés, kellemes időtöltés.
