A válaszok meg vannak írva a csillagokban (15)

Önéletrajz gyerekszemmel (14)

>>> előző rész folytatása >>>

Pályaválasztás (jegyzet)

Végül eljött a ballagás napja, érettségi, majd egyetemi felvételi következett. Azokat a fiúkat, akik bejutottak, még a tanulmányok megkezdése előtt elvitték katonának. Igen ám, de oda nem lehetett hosszú hajjal menni. Elmentem hát a borbélyhoz.

Figaro bácsi, aki már évek óta nem látott, szinte megijedt a nagy hajamtól. Először nem tudta ki vagyok, végül mégiscsak felismert. Elmondta, hogy ő megérti a fiatalokat, de amióta mindegyik ilyen nagy hajat visel, a borbélyoknak alig van munkájuk. Igaz, őt ez már nem nagyon érinti, mert nemsokára nyugdíjba megy.

– Csak azt szeretném tudni, mielőtt bele vágnék a sörényedbe, biztos vagy benne, hogy kopaszra szeretnéd?

– Kopaszra bizony, mert máris visznek katonának, ugyanis bejutottam egyetemre.

A kisöreg kezében megállt az olló, kicsit mintha elérzékenyült volna.

Minél nagyobb a távcső, annál jobban látszik a lényeg.

– Mi leszel, csillagász?

– Ááá, dehogy. Nem, de majdnem. Betűi: g–s.

– Akkor tudom, biztosan géplakatos! Hallottam, hogy az elméleti gimnáziumot átalakították ipari líceummá.

– Igen, mert szakmunkások kellenek a fejlődő antikapitalista csúcsipar számára, de nem ez a megfejtés. Szabad a gazda?

– Ameddig le nem csukják az ilyen rendszerellenes dumáért, addig talán még szabad.

Bizony nem találta el. Kaptam ugyan egy géplakatos érettségi diplomát, mégis más szakmát választottam.

– Csillagászatra nem voltak helyek, de voltak a geológiára, így nem csillagász leszek, hanem g–s, mint geológus. A geológia és a csillagászat azonban egy tőről fakadnak, a geológus is tanulmányozhatja a csillagokat és főleg a bolygókat, de persze mindenekelőtt magát a Földet.

Figaro bácsi erre sok sikert kívánt, és miután levágta a hajamat, azt mondta, hogy ne bánkódjak, hiszen a geológus is csak ember, ugyanúgy, mint a csillagász, a géplakatos, vagy a csősz. Nem is az a legfontosabb, hogy végül az emberpalántából mi lesz, miután felcseperedik, hanem az, hogy felnőttként ember tud-e maradni minden körülményben.

Az egyetemi évekről, a nagybetűs életbe való belépésről, és az eltelt időszakról, itt most nem írok. Rengeteg, mindenféle élményben volt részem, amelyekkel akár egy vastag kötetet is meg tudnék tölteni. Sok idő kell hozzá, ameddig minden „leülepedik” és ameddig kellőképpen „megemésztem” az egészet, az időm pedig egyre fogy. Ha megérem, és ha egyáltalán lesz valami értelme, talán majd úgy tíz-húsz év múlva azokból is közzéteszek ezt-azt. Az utóbbi időben azonban meglehetősen sok negatív hatás ért, olyannyira, hogy valószínűleg hamarosan le fogok mondani az emberiség megmentését célzó próbálkozásaimról. Kivéve, ha életem hátralévő időszakában egy olyan csoda történik velem, amely mindent megváltoztat.

Ha igaz a lélekvándorlás, és ha lehetőségem lesz választani a földi lét és nemlét között, lehetséges, hogy végül az utóbbit fogom választani. Nem szeretnék ugyanis még egyszer öntudatra ébredni egy olyan világban, ahonnan csak kevés pozitív emlékkel tudok eltávozni.

Az öntudatra ébredés a világegyetem egyik legkülönösebb epizódja.

Ha mód van rá, köszönöm szépen, de inkább lemondanék az olyan különös eseményekről, amelyek testi vagy lelki fájdalommal járnak. Nem szeretnék újabb, ehhez hasonló életeket leélni. Ennyi éppen elég volt, meguntam tehetetlenül nézni azt a kimeríthetetlen gyarlóságot és butaságot, amely az emberiséget a szakadék szélére taszítja. Miután ebben az életben befejezem a feladataim teljesítését, nagyon jó néven venném, ha a halál kegyes lenne hozzám, és nem fájna semmi sem.

Nagyjából ez lennék én, és ilyenek az eddigi életemből az emlékeim. Egy ember vagyok a sok közül, néhány emlékkel. Minden ember megírhatná a saját élettörténetét, és noha mindegyik akár kész regény is lehetne, mégse lenne két egyforma közöttük. Ha mindegyiket elolvasnánk, vajon közelebb juthatnánk a feltett kérdések megválaszolásához? Mindebből mi bizonyíthatná az eltelt idő történéseit?

>>> folytatása következik >>>

Írásaimat szeretettel küldöm.

Dorombi meséi

Történet, tudományos ismeretterjesztés, világkép.

• „Csillagos mesék” – igaz történetek, tudományos-ismeretterjesztő írások, a világról alkotott személyes meglátások.

• „Alternatív fikciók” – különleges történetek, amelyek a valóságból kiindulva többé-kevésbé az írói képzelet termékei.

• „Közérdekű vélemények” – olvasói írások, kommentek, igényes tartalmi és erkölcsi kivitelben.

Tartalmas kikapcsolódás, művelődés, kellemes időtöltés.

Mese, vagy valóság? Fontos, hogy mit hiszel el!