A válaszok meg vannak írva a csillagokban (49)
Impaktitok (9)
>>> előző rész folytatása >>>
Gyűjtemények. A fontos leletek között a világ múzeumai tektiteket is őriznek, bár sokkal kevesebbet, mint ahogy tudományos értékük megkívánná. Egy bizonyos részük általában kiállítási anyag, melyet a nagyközönség is megtekinthet, más részük azonban gyűjteményi anyagként kizárólag kutatási célokat szolgál.
Egy nagyon szép impaktit-gyűjtemény, amelyet érdemes megtekinteni, a Nantes Természettudományi Múzeumban (Franciaország) található – a kiállított példányok a világ minden tájáról kerültek begyűjtésre, így jó összehasonlító együttest alkotnak.
A miskolci Herman Ottó Múzeum vándorkiállítása, amely tudományos jelentősége mellett kiváló didaktikai anyag, szintén tartalmaz tektiteket (Fehér 2007).
Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Ásványtani Tanszékén egy jelentős, impaktitokat is tartalmazó tudományos gyűjtemény található. A gyűjtemény tektitei közül nemrég egy líbiai sivatagi üveg került modern módszerekkel való tanulmányozásra (Csog et al. 2007).
A vizsgálat három részből állt: elektronsugaras elemanalízis, infravörös spektrometria, fénymikroszkópia. Az elektronsugaras elemanalízis alapján a minta oxidösszetétele a következő: SiO2 = 96,14 %, Al2O3 = 3,08 %, Na2O = 0,05 %, MgO = 0,08 %, Fe2O3 + FeO = 0,39 %, TiO2 = 0,23 %. Az infravörös spektrometria szerint a színkép legjellegzetesebb elnyelési sávjait a SiO4 tetraéderek, illetve a mintákban lévő vízmolekulák rezgései, a Si-O és H-O kötések „rugózása” és elhajlása adják. Ezek az elnyelési sávok nem csak a tektitekre, de más természetes üvegekre (obszidián, fulgurit) is jellemzőek. A tektit színképében azonban megjelent egy olyan apszorpciós sáv is, amely a CO2-nak tulajdonítható. A széndioxid jelenléte a mintában lévő meglehetősen nagy számú buborékhoz, a gáztartalmú, esetleg gáz- és folyadéktartalmú zárványokhoz kapcsolódik. A fénymikroszkópia kimutatta a tektit üveges szerkezetét, amely leginkább megdermedt folyadékhoz hasonlítható, ugyanakkor sötét foltok formájában az említett zárványokat is, amelyek az olvadék felhevülés utáni megdermedése után maradtak benne.
Felhasználás. Leszámítván az okkult és kereskedelmi célokat, a tektiteknek nincs számottevő anyagi vagy gazdasági értékük. Összetételükből adódóan a szóba jöhető felhasználási területek és módok eleve korlátozottak. Talán csak az üveggyártás jöhetne szóba, ha nem lennének erre a célra könnyebben kiaknázható, más jellegű tartalékok. Ilyenek például egyes kvarchomok feldúsulások – olyan üledékes kőzethalmazok, melyek főleg víz és szél hatására aprózódott kvarcból állnak, vagy akár kvarcitból, amennyiben az ásványok régebben metamorfózis hatására átalakultak. Néhány érdekes felhasználás azonban megérdemel pár mondatot.
• A tektitek már a paleolitikumban is ismeretesek voltak. Kezdetben szerszámkészítésre, majd amulettként használták őket.
• A moldavitot – állítólag zöld színe miatt – régen talizmánként használták, a Willendorfi Vénusz mellett is találtak belőle. Jelenleg is nagy iránta a hasonló célokra való kereslet, olyannyira, hogy különböző méretű darabok, súlyuk szerint, jó pénzért az interneten rendelhetők (* * * 2008g, 2008h, 2008i, 2008j).
• Az ausztrál őslakosok a tektiteket fekete mágia ellen használják.
• Tutankhamon sírjában zöld üvegbe – minden bizonnyal tektitbe – vésett skarabeuszt találtak (Carter & Mace 1992).
• Egyes hiedelmek szerint, a tektit az Ikrek jegyében születetteket védelmezi, képes visszaadni az életerőt, elősegíti az emberek közti jobb megértést, erősíti a barátságot és az összpontosító képességet, viselőjét segíti a fertőző betegségek legyőzésében.
• A bulvár sajtóban olykor felbukkanó véleményt, mely szerint a tektitek AIDS ellen használnának, mindössze enyhe túlzásnak tartom, mert nem szeretnék senkit megbántani azzal, hogy bizony jó nagy az istenke állatkertje. Vagy, ahogy valahol hallottam, nem is az a baj, hogy nagy ez az állatkert, hanem inkább az, hogy lebontották a kerítést…
Jelentőség. A tektitek tudományos jelentősége rendkívüli, mivel a Föld és az élet fontos eseményeinek valóságos dokumentumai. Koruk meghatározása és korrelációjuk egész eseménysorok időbeli meghatározását, pontosítását döntheti el. A becsapódáskor kilökődött anyag leülepedéséből származó rétegek vastagságának és a tektitgyakoriságnak térbeli változása pedig a kráter korabeli helyét is felfedheti, mivel a becsapódástól távolodva a réteg vastagsága gyorsan csökken (McGhee 1996). Egyre többen vallják azt a nézetet, hogy a földtörténet nagy kihalásait végső soron nagy becsapódások okozták vagy indították el. A bizonyítékok két fő csoportot alkotnak. Ezek egyrészt maguknak a krátereknek, másrészt az ezekhez köthető impaktitoknak a megtalálása és tanulmányozása. A tektiteknek ezen a téren különös jelentőségük van, melyet a következő példákkal ismertetek.
>>> folytatása következik >>>
Dorombi meséi
Történet, tudományos ismeretterjesztés, világkép.
• „Csillagos mesék” – igaz történetek, tudományos-ismeretterjesztő írások, a világról alkotott személyes meglátások.
• „Alternatív fikciók” – különleges történetek, amelyek a valóságból kiindulva többé-kevésbé az írói képzelet termékei.
• „Közérdekű vélemények” – olvasói írások, kommentek, igényes tartalmi és erkölcsi kivitelben.
Tartalmas kikapcsolódás, művelődés, kellemes időtöltés.
