A válaszok meg vannak írva a csillagokban (52)
Fosszíliák (2)
>>> előző rész folytatása >>>
FOSSZÍLIÁK ÉS PALEONTOLÓGIA
A fosszíliák 10000 évesnél idősebb élőlénymaradványok és életnyomok. Az elnevezés a latin fossus - fossilis szavakból ered, amelyek kiásottat jelentenek.
Ahhoz tehát, hogy a meghatározás szerint egy növényi vagy állati eredetű maradványt fosszíliának minősíthessünk, annak nagyjából holocén1 előttinek kell lennie. Ebben a vonatkozásban rögtön feltehetjük a kérdést: akkor minek minősülnek a holocén-kori maradványok és nyomok? A válasz látszólag egyszerű. A 10000 évesnél fiatalabb élőlénymaradványok és életnyomok nem fosszíliák, hanem recens biológiai maradványok és jelenkori életnyomok. Ilyenek lehetnek például a hullámok által tengerpartra kivetett haltetemek, illetve a talaj felszínén megőrződött lábnyomok. A 10000 évesnél valamelyest újabb, a holocén elejéről (óholocén) származó maradványok és nyomok azonban határeseteket jelenthetnek, ha fosszilizálódásuk már olyan előrehaladott, hogy látszólag nem különböznek a tulajdonképpeni fosszíliáktól. Ezeket a maradványokat és nyomokat szubfosszíliáknak nevezzük.
A recens biológiai maradványok és jelenkori életnyomok a jövőben szubfosszíliákká, majd valódi fosszíliákká válhatnak, ha létrejön a védelmet nyújtó, üledékek általi betakarás (betemetődés) és a diagenezis (tömörítődés, ásványosodás). A földtörténet során mindig léteztek a fosszilizálódásnak kedvező helyek és feltételek, ezért, a fosszilizáció folytatólagosan ment végbe. Ilyen helyek jelenleg is léteznek, a jövőben is lesznek, ami azt jelenti, hogy a fosszíliák keletkezése egy állandó folyamat része. Ebből az okból kifolyólag minden földtani időszakból maradtak fenn fosszíliák, továbbá minden kornak vannak jellegzetes fosszíliái, melyek meghatározzák az egykori élővilágról alkotott képet. Jura kőzetekben például, a paleontológusok számos páfrány és cikász maradványt fedeztek fel, melyek rég kihalt fajokhoz tartoznak, úgyszintén megkövesedett dinoszaurusz csontokat és lábnyomokat. Az akkori élővilág bizonyítottan eltérő volt a maitól.
Ami az élőlények fosszilis nyomait illeti, melyeket nyomfosszíliáknak (ichnofosszíliáknak) nevezünk, ezekkel az őslénytan egy külön ága, az ichnológia foglalkozik. Ilyen nyomok például az üledék felszínén hátrahagyott láb- vagy kúszás-nyomok, melyek a kőzetformálódás (litogenezis) során megszilárdulnak és megkövesednek. Az egyik leghíresebb példa a „Dinoszauruszok Parkja” (Rocky Hill Dinosaur State Park) Connecticut (USA) államban, ahol a jura időszaki üledékes kőzetek felszínén található rengeteg megkövesedett dinoszaurusz-lábnyom védőtető alatt berendezett kiállításban megtekinthető. Oda eljutni Erdélyországból nem éppen olcsó mulatság, de szerencsére közelebb is vannak védett őslénytani parkok, ahova érdemes ellátogatni.
Egy ilyen hely Ipolytarnóc, ahol az alsó miocén lábnyomos homokkő részben hasonló módon került megőrzésre és bemutatásra. Kordos (2002) megemlíti, hogy Ipolytarnócon a már régebbről is ismert „cápafogas rétegekből” a cápafogak mellett csontos halak, tengeri emlősök (szirén, delfin), krokodil, korall és puhatestű maradványok kerültek elő. A II. számú lelőhely lábnyomai között leggyakrabban a nagyobb párosujjú (Megapecoripeda) nyomai fordulnak elő, ezt követik az orrszarvúnyomok (Rhinoceripeda), majd a kisebb párosujjú patás (Pecoripeda) nyomai, de néhány jól kivehető ragadozó (Carnivoripeda) nyomot is találtak, valamint viszonylag kevés madárnyomot (Ornithotarnocia, Aviadactyla, Tetraornithopedia). A III. számú lelőhelyen a leggyakoribb orrszarvúnyomok mellett olyan cseppformájú karomnyomokat találtak, amelyeket egy hatalmas Amphicyon szerű élőlény hagyhatott hátra, valószínűen a Bestiopeda maxima. Ipolytarnócon fosszilis növényeket is találtak: fa, ág és gyökérmaradványokat, fakéreg külső felszínének a lenyomatait, tobozmaradványokat, lomblevelű növények levéllenyomatait. A Calamus noszkyi nevű pálmafa maradványai világhírűek.
A mozgásnyomok nem csak gerincesektől származhatnak, de gerinctelenektől is, például rovaroktól. Az ismert legrégebbi rovarnyom a Massachusetts (USA) állambeli 312 millió éves karbon időszaki rétegekből került begyűjtésre (* * * 2008o). Szintén a karbonból (alsó karbon) származnak a Kentucky (USA) államban felfedezett Planolites nevű féreg-kúszásnyomok.
Egyes állatok alagutakat fúrnak az üledékekbe, kőzetekbe, vagy fákba. A beszivárgó oldatokból kicsapódó különféle ásványok a nyom-kövületekké váló alagutakat fokozatosan telítik és megszilárdítják. Paleontológiai fontosságuk mellett az ilyen alagútnyomok jó őskörnyezeti jelzők is lehetnek. Panoche Hills (Kalifornia, USA) felső kréta rétegeiben például fúrókagylók által kilyuggatott, megkövesedett fadarabokat találtak, melyek annyira hasonlítanak a hajók merülési vonal alatti, jelenkori fúrókagylók által kikezdett deszkáira, hogy okkal feltételezhető: 65 millió évvel ezelőtt, a fadarabok egy sekély tengerben úsztak, a part közelében, ahol a fúrókagylók éltek. Ez pedig azt jelenti, hogy az a terület, ahol a kövületeket találták, a kréta időszak végén nagyon közel volt az akkori tengerparthoz, noha maga a fosszilis lelőhely jelenleg az óceántól messze található (Alden 2008). A csúszó-mászó állatok az alagutakat egész testük helyváltoztatásával ássák, vagy csak bizonyos szerveik mozgatásával. Ausztria harmadidőszaki kőzeteiben egyes réteglapokon különleges, puhatestű állatok által ásott élelemszerző alagutakat is megfigyeltek (* * * 2009d).
A gyomorkövek (gasztrolitok), valamint a megkövült fekáliák (koprolitok) és tojások, szintén fosszíliáknak minősülnek. Trentonban (USA), a New Jersey Állami Múzeumban őrzik a világ egyik leghíresebb gasztrolit-gyűjteményét, melyben olyan ritkaságok is megtekinthetők, mint az Elasmosaurus dinoszaurusz gyomorkövei.
Régebben a tojáskövületek ritkaságszámba mentek, újabban viszont, főleg a számos kínai felfedezésnek köszönhetően, számuk ezer felettire nőtt. A kréta időszaki, 145-66 millió éves dinoszaurusztojásokat tartalmazó lelőhelyek száma már 200 körülire tehető. A legtöbb lelőhely Ázsia szárazföldi eredetű formációiban található. A fosszilis tojások, melyek rendszerint fészkekbe rendezettek, néha megkövesedett embriókat tartalmaznak (Alden 2008).
Sajnos világszerte gyakran előfordul, hogy a fosszíliákat hozzá nem értő személyek gyűjtik különféle megkérdőjelezhető célokra, például árusításra. Az engedély nélküli gyűjtők legtöbbször nem ismerik a rétegeket, amelyekből az anyagot gyűjtik, még azok hozzávetőleges korát sem. A terepen nem jegyeznek fel adatokat, ezért a gyűjtés pontos helye és ideje, a gyűjtő neve és a gyűjtési módszer, ismeretlenek maradnak. A dilettáns gyűjtést a nem megfelelő szállítás, majd a helytelen tárolás és a hanyag, vagy bizonytalan nyilvántartás követi. Restaurálás és konzerválás hiányában a kövület bármikor darabokra eshet. Ugyanakkor, a lelőhely, az intenzív keresések és gyűjtések miatt sokszor teljesen tönkremegy. Ha az anyag tanulmányozását nem szakemberek végzik, a meghatározás is teljesen hibás lehet.
Az illegális gyűjtésekből származó példányok rendszerint eldugott magángyűjteményekbe kerülnek, ahol semmilyen közhasznú célt nem szolgálnak. Senki nem publikálja őket, a vásárló halála után pedig, a törvényes vagy törvénytelen örökösök ha nem adják el a gyűjteményt, akkor bizonyára kidobják a szemétbe, vagy megtartják és tovább őrzik a titkot. Minden tiltás ellenére, ahogy az Internetről megbizonyosodhatunk, a kövületekkel való kereskedelem virágkorát éli.
A fosszíliák csak akkor kerülhetnek szakszerű és tudományos eredményeket adó tanulmányozásra2, ha azokat a terepen őslénytan-kutatók (paleontológusok) azonosítják, akiknek a gyűjtésnél felügyeleti és döntéshozatali joguk van. Az őslénytan (paleontológia) ugyanis a fosszíliákkal foglalkozó tudomány. A fosszíliákkal való feketekereskedelem nem tudomány. Amit a fosszíliákkal kereskedő kufárok művelnek, az nem paleontológia. De még az sem nevezhető igazán annak, amit egyes túlbuzgó műkedvelők tesznek3.
>>> folytatása következik >>>
Dorombi meséi
Történet, tudományos ismeretterjesztés, világkép.
• „Csillagos mesék” – igaz történetek, tudományos-ismeretterjesztő írások, a világról alkotott személyes meglátások.
• „Alternatív fikciók” – különleges történetek, amelyek a valóságból kiindulva többé-kevésbé az írói képzelet termékei.
• „Közérdekű vélemények” – olvasói írások, kommentek, igényes tartalmi és erkölcsi kivitelben.
Tartalmas kikapcsolódás, művelődés, kellemes időtöltés.
A holocén a földtörténet jelenlegi szakasza, vagyis a geológiai jelenkor. Időtartama földrajzi helytől függően kb. 8000–10000 év. Nincs éles elhatárolódása a negyedidőszak előző korától, a pleisztocéntől.
A kutatások során használatos, legtöbbször elengedhetetlen eszközök közé tartoznak a földtani térképek, az iránytűk, nagyítók, fényképezőgépek (azonosítás); terepfüzetek, címkék, geológus-kalapácsok (gyűjtés); vésők, vibrográfok (preparálás); szakirodalmi forrásmunkák, optikai- és elektronmikroszkópok (meghatározás); számítógépek (nyilvántartás); vetítők, nyomtatók (publikálás).
A temesvári dinoszaurusz egy rinocérosz volt! Egy lelkes ottani amatőr egy helyi lapban óriási szenzációként közzétette bizonyos dinoszaurusz csontok felfedezését, majd elhozta hozzám véleményezésre az anyagot. Sajnos nem tudtam megdicsérni, miután felvilágosítottam, hogy az a dinoszaurusz bizony nem dinoszaurusz, hanem rinocérosz. Ráadásul, mikor a meghatározásra a hivatalos pecsétemet is ráütöttem, úgy láttam, hogy lelkesedése mintha kissé alábbhagyott volna. Erre inkább megvigasztaltam, ne búsuljon, a fosszilis rinocérosz maradványok is meglehetősen ritkák, egy szaktársammal éppen nemrég tettük közzé egy új lelőhely anyagát (Codrea & Czier 1991, 1993).
nagyon jó írás - majd figyelem az újakat is :)