A válaszok meg vannak írva a csillagokban (53)

Fosszíliák (3)

>>> előző rész folytatása >>>

FOSSZILIZÁCIÓ

A fosszília meghatározását¹ figyelembe véve egyes növényi és állati eredetű maradványok és nyomok 10000 év eltelte után már megkövesedhetnek és fosszíliákká válhatnak. A legtöbb maradvány fosszilizációjához szükséges idő azonban általában sokkal hosszabb, több százezer vagy akár több millió év.

A fosszilizáció bizonyos feltételek mellett végbemenő összetett fizikai és kémiai folyamatok kölcsönhatásának eredménye. A fosszilizáció feltételeit, az élőlények maradványainak és nyomainak átalakulásait a kezdetektől egészen a fosszíliák létrejöttéig a geológia egy külön ága, a tafonómia tanulmányozza.

A fosszilizáció a maradványok és nyomok tömörítődésével és ásványosodásával – a két folyamat lefolyása párhuzamos, és diagenezis néven ismeretes –, valamint az üledékek kőzetté való átalakulásával – a folyamat neve litogenezis –, együttesen történik.

Ha a fosszilizáció során az ásványosodás (mineralizáció) olyan előrehaladott, hogy az ásványok teljes mértékben kitöltik a szerves anyag helyét, pszeudomorfóza nevű fosszília jön létre.

Egy másik különleges fosszília-csoportba a kémiai fosszíliák – ú.n. biomarkerek – tartoznak, amelyek, noha az életnek láthatatlan nyomai, kémiai úton mégis kimutathatók.

Mindezekkel ellentétben, az álkövületek – pszeudofosszíliák – nem fosszíliák, hanem ásványok vagy kőzetek, amelyek látszólag valamelyest hasonlítanak a fosszíliákra. Az achát például, amely a kvarcnak (SiO₂) egy mikrokristályos, féldrágakő változata, leginkább növényi maradványok bomlása után létrejött üregekben, körkörös gyűrűk, sávok, kérgek formájában kristályosodik. Ha az achát teljesen helyettesíti a fát, kovásodott törzsek jönnek létre, melyeknek keménysége az üvegével vetekszik. Dísztárgyak készítése céljából lapokra vágva, ezek a törzsek olyan körkörös gyűrűket mutathatnak, amelyek hasonlítanak a fatörzsek évgyűrűihez. A kovásodott törzsek achát-gyűrűinek azonban semmi közük nincs az eredeti fatörzsek feltételezett évgyűrűihez. Erre az érdekes hasonlóságra később még visszatérek.

Növények fosszilizációja

Bizonyára mindenki látott már útépítést vagy építkezést, amely betonozással jár. Képzeljünk el egy ahhoz közeli diófát, amelyről az őszi szél letép néhány elhaló-félben lévő öreg levelet. A levelek a munkaterületre esnek, és a megszilárduló felszínhez tapadnak. Miközben a cement megköt, a levelek kiszáradnak, majd széttöredeznek, elporladnak. Később elered az eső, a víz a növényi maradványokat elmossa. Ha itt-ott mégis marad valami a levelekből, a nedvesség és a levegőben lévő oxigén hatására a szervesanyag lebomlik, elrothad.

A levelek anyagából végül nem marad semmi, ami látható lenne. Mégis, ha figyelmesen megvizsgáljuk a volt helyüket, azt látjuk, hogy nyomaik megmaradtak. Ráadásul, a finom szemcsézetű felület olyan jól megőrizte a nyomokat, hogy akkor is felismernénk, hogy Juglans regia levelek nyomait látjuk, ha történetesen nem tudnánk, hogy közönséges diólevelek hullottak rá. A földtani korokból megmaradt ilyen jellegű nyomokat, a paleontológia lenyomatok néven ismeri.

Juglans regia Linnaeus. 1. Diófa ágán lévő levél. 2. Beton felszínén megmaradt levél-lenyomat.

A növényi lenyomatok millió évekkel ezelőtt is hasonló módon jöhettek létre, ha a növényi részek például egy vihar ideje alatt beleestek egy mocsárba, és ott az iszap betemette őket. A betemetődött szerves anyag azonban, ha nem érintkezik a levegővel, nem bomlik le, csak átalakul, tehát fosszilizálódhat. A fás részek elszenesedhetnek, ha pedig a fatörzsek nagy mennyiségben vannak jelen, akár széntelepeket is létrehozhatnak. A mélységi hő és nyomás hatására, üledékrétegek közé sajtolódott elhalt algákból és planktonokból, kisebb mértékben állati eredetű maradványokból, évmilliók alatt pedig kőolaj jöhet létre².

>>> folytatása következik >>>

Írásaimat szeretettel küldöm.

Dorombi meséi

Történet, tudományos ismeretterjesztés, világkép.

• „Csillagos mesék” – igaz történetek, tudományos-ismeretterjesztő írások, a világról alkotott személyes meglátások.

• „Alternatív fikciók” – különleges történetek, amelyek a valóságból kiindulva többé-kevésbé az írói képzelet termékei.

• „Közérdekű vélemények” – olvasói írások, kommentek, igényes tartalmi és erkölcsi kivitelben.

Tartalmas kikapcsolódás, művelődés, kellemes időtöltés.

Mese, vagy valóság? Fontos, hogy mit hiszel el!

1.

2. A világ kőolajkészletének elemzései szerint majdnem minden csepp olaj, amit eddig kinyertek a Föld kérgéből, egykor egy élőlény volt, vagyis biogén eredetű (Balázs 2009b).