A válaszok meg vannak írva a csillagokban (22)
Bizonyítékok (6)
>>> előző rész folytatása >>>
TALÁLKOZÁSOK, BECSAPÓDÁSOK, KRÁTEREK, IMPAKTITOK
Létrejötte óta eltelt több mint négymilliárd év alatt, Földünk állandó célpontja volt a sugárzásoknak és különféle tárgyaknak, melyek az Univerzum közeli és távoli részeiből érkeztek. A szárazföldek felszínén, de az óceánok mélyén is, sok helyen, még ma is jelen vannak a találkozások „kézzelfogható” bizonyítékai, a kozmikus testek becsapódásnyomai.
Minden találkozásnak megvan a saját története, ami nem meglepő, mert a tárgyak, úgy eredetük, mint tulajdonságaik tekintetében, sokszor különböznek egymástól. A repülő tárgy lehet természetes (bolygóközi törmelék, aszteroida, üstökös), de lehet mesterséges is (bomba, rakéta, űrszonda).
Leggyakrabban kis tárgyak jelennek meg az égbolton, amelyek nem haladják meg egy por- vagy egy homokszem méreteit. A kavics méretűek még viszonylag gyakoriak, míg a nagyobb égitestek megjelenése, szikla- vagy kis aszteroida méretig, sokkal ritkább esemény. A nagy aszteroidák és az üstökösök, szerencsénkre, a legritkábban mutatkoznak.
Noha a kozmikus találkozások nagyon különbözőek lehetnek, végkifejletük kevés lehetőséget tartogat. A tárgy elhaladhat a Föld mellett, eléghet a légkörben, szétdarabolódhat, felrobbanhat, vagy elérheti a felszínt. Utóbbi esetben, a közvetlen mechanikai kölcsönhatás eredményeként, a test becsapódik. A becsapódás sokrétű esemény, hatásai akár globálisak is lehetnek.
A becsapódás látható nyomot hagy a Föld felszínén, hozzájárulván a külszín változásához. A nyom lehet csupán egy kis gödör (kis tárgy esetében, melyet a légkör szabadesési sebességre lefékezett), de akár óriás kráter is (nagy, sűrű és gyors tárgy esetében).
Mivel a becsapódó tárgyak jórészt a bolygóközi térből érkeznek, a bolygóközi anyag jelentős része pedig a Naprendszer keletkezése óta szinte változatlan, a becsapódások tanulmányozása mindenekelőtt a csillagászat (kozmológia, planetológia) számára fontos.
Ugyanakkor, figyelembe kell venni, hogy úgy a becsapódó testek, mint a kőzetek, amelyekbe azok becsapódnak, a hirtelen keletkező nyomás és hő hatására átalakulnak. Az átalakulások nyomán számos típusú sokkolt, sokk-metamorfizált, breccsásodott kőzet jön létre, miközben megjelennek a breccsák, olvadékok, helyben keletkezett vagy a lökéshullám által kidobott és a kráter körül szétszórt impakt üvegek (impaktitok – tektitek) jellegzetes ásványtársulásai. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a becsapódások tanulmányozása a kőzettan (petrográfia) és ásványtan (mineralógia) feladatköreihez is tartozik.
Bizonyos esetekben a becsapódó test akár el is párologhat, a kőzetek pedig oly mértékben megolvadhatnak, hogy a kráter elhagyása után, a megszilárduló olvadékcseppek nagy területeket beboríthatnak. Az ilyen területekre a szél és a víz különböző hordalékokat szállíthat és lerakhat, melyekből üledékek, később pedig üledékes kőzetek keletkezhetnek. A megszilárdult olvadékcseppek így fellelhetők egyes becsapódásos területek üledékes eredetű kőzetrétegeiben, és jó szolgálatot tehetnek nem csak az üledéktannak (szedimentológia), de a rétegtan (sztratigráfia) tudományának is.
A becsapódások erős robbanásokat okozhatnak. A robbanások hatalmas mennyiségű port emelhetnek a légkörbe, ami nagy mértékű időjárási rendellenességeket, és akár éghajlati változásokat is előidézhet. Az éghajlati változásokat azonban számos más tényező is befolyásolja. Ami ezeket a változásokat illeti, véleményem a következő.
A becsapódások epizodikus jellegűek, a földtani múlt során a különböző régiók éghajlata azonban folytonosan változott, ahogy ma is éppen ez történik. Ez egy természetes állandó folyamat, melyet első sorban kozmikus tényezők idéznek elő. Ilyenek például a Naprendszer periodikus keringése a Galaxisban, a Nap sugárzási ciklusai, a Föld pályájának és dőlésszögének változásai. Másodlagos fontosságúnak tartom a globális tektonikát, amely kiváltja a Föld kéreglemezeinek mozgását, ha úgy tetszik a kontinensek vándorlását. Ez pedig, a különböző területek egyik éghajlati övből a másikba kerülését vonja maga után. Az élővilág éghajlat módosító szerepét csak harmadik tényezőnek tartom. Ami pedig a civilizációt illeti, az nem igazán tényező, mert nincs jelentős befolyása az éghajlatra. Az emberi tevékenység – főleg a célzott időjárás befolyásolás – okozhat ugyan kisebb-nagyobb időjárási rendellenességeket, földtani viszonylatban azonban ezek nagyon rövid ideig tartanak, így éghajlati szempontból elhanyagolhatók. Az időjárás természetes alakulása, vagy geomérnökséggel való akár szélsőséges alakítása, nem éghajlat módosító tényező, ellenben az éghajlat jelentős mértékben meghatározza az időjárás alakulását.
Ebből a szempontból tehát az őséghajlat tanulmányozása (paleoklimatológia) is fontos bizonyítékokkal szolgálhat a múltra vonatkozóan, de tanulságokkal is a jelenkor eseményeire.
Függetlenül attól, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk az élet fejlődésének elméletét (evolúció), nem tagadhatjuk az élővilágban bekövetkező változásokat, ha azok a szemünk előtt zajlanak. A becsapódások nem csak a környezeti felszínt módosítják, de akár nagy területeken jelentős mértékben elpusztíthatják az élőlényeket, megritkíthatják egyes fajok egyedszámát (ami rövid idő alatt máshonnan érkező fajok dominanciáját fogja elősegíteni), így pedig bizonyos mértékben megváltoztatják az eredeti ökoszisztémákat. Mindenképpen figyelembe kell vennünk a becsapódások bioszféra-alakító szerepét, így pedig nem kerülhetjük meg a különböző földtani időszakok jellegzetes növényeire és állataira gyakorolt hatásait sem. A becsapódásokat tehát az őslénytannak (paleontológia) is figyelembe kell (kellene) vennie, mivel éppen az ősnövények és ősállatok tanulmányozása a szakterülete, amely a tudomány mai színvonalán már nem korlátozható egyszerű rendszertani leírásokra.
A becsapódások folyamatosan befolyásolták és befolyásolják az égitestek jellemzőit, így a Föld arculatát és természeti eseményeit is. Tanulmányozásuk úgy a csillagászatnak, mint a geológiának fontos feladata.
>>> folytatása következik >>>
Dorombi meséi
Történet, tudományos ismeretterjesztés, világkép.
• „Csillagos mesék” – igaz történetek, tudományos-ismeretterjesztő írások, a világról alkotott személyes meglátások.
• „Alternatív fikciók” – különleges történetek, amelyek a valóságból kiindulva többé-kevésbé az írói képzelet termékei.
• „Közérdekű vélemények” – olvasói írások, kommentek, igényes tartalmi és erkölcsi kivitelben.
Tartalmas kikapcsolódás, művelődés, kellemes időtöltés.
Eszerint nem vagyok egyedül azzal a nézetemmel, hogy az éghajlat, klímaváltozás nem az emberi tevékenység következménye. Sokkal inkább a galaktikus változások okozzák. Sajnos, a klímahisztizők, úgy látom, nem fogékonyak a valóságra. Próbáltam elmagyarázni egy pár nagyon okosnak, hogy mi a valóság, de ragaszkodtak, ragaszkodnak a carbonsemlegesség megvalósításához. Az se zavarja őket, hogy a földi élet szén, (carbon) alapú.