A válaszok meg vannak írva a csillagokban (5)
Önéletrajz gyerekszemmel (4)
>>> előző rész folytatása >>>
DILEMMA
Az ember agya tehát csak véges mennyiségű adatot tud tárolni, és csupán szerény töredékét tudja feldolgozni annak a gyakorlatilag végtelen mennyiségű információnak, amelyet az ismertnek nevezett világegyetem tartalmaz, hogy az ismeretlenről ne is beszéljünk.
Véges mennyiségű adathalmazra alapozott töredék-információknak még a leghatékonyabb feldolgozása sem vezethet az emberi szempontból végtelen univerzum tulajdonságainak teljes megértéséhez. Ezért, az ember a világot csak részben, és legfeljebb csupán bizonyos részleteiben képes megismerni és megérteni. Ezzel pedig, már benne is vagyunk egy alapvető dilemma kellős közepében.
Az értelmezés, legalábbis részben, mindig az értelmezőtől függ. Ezért van az, hogy egyazon folyamatra többféle magyarázat létezik, és bár több milliárdan lakjuk a Földet, nincs két olyan ember, akiknek véleményei, mindennel kapcsolatban, teljes mértékben megegyeznének.
Ezek szerint, a világot mindenki, másoktól eltérő módon látja és értelmezi! Minden ember egy különleges entitás, a világ pedig, a rengeteg különböző látásmód és értelmezés miatt, vagy talán egyszerűen azért, mert az egész éppen olyan, amilyen, valójában ismeretlen, lényegében rejtett marad1.
Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy noha az emberiség tudása az utóbbi években eddig soha nem látott módon, hirtelen hatalmasra duzzadt, minden megválaszolt kérdés egyre nehezebben megválaszolható újabb kérdéseket vet fel2. A tudomány most már valóban átlépett a könyvtárak falain.
Az internet ezredforduló előtti történetéhez képest (Keviczky 2000), a jelenlegi internetes adatdömping minden bizonnyal csak valaminek a szerény kezdete, hiszen még a további irányát is nehéz megjósolni, nemhogy a végkifejletét. Egyre nehezebb eligazodni a növekvő híráradatban, és kiszűrni mindazt, ami hiteles és valóban hozzásegíthet minket a valóság megértéséhez.
Na de kérem, álljunk csak meg egy percre! Mert mi az, ami számunkra hiteles, vagy legalábbis annak tűnik? Minden tapasztalat hihető, amit átélünk? Mindaz, ami hihető pedig igaz is? Vajon az igazság miért nem mindig hihető?
Az egyik legfontosabb emberi létkérdés, annak a dilemmának a megválaszolása, hogy vajon egyetlen valóság létezik, amely a tudatokban megannyi módon tükröződik, vagy pedig az egyéni tudatok megannyi valóságot hoznak létre?
A probléma felismerése és helyesnek gondolt megválaszolása, akár birodalmak sorsát is eldönthette volna, ha a történelem folyamán a létkérdések bölcseletei fontosabbak lettek volna a fegyverek használatánál. A történelmet azonban, mint köztudott, jórészt a győztesek írják, akik saját katonai doktrínájukat helyezik előtérbe, és elfojtanak minden nekik nem tetsző irányvonalat.
Nem lehet tehát figyelmen kívül hagyni a kérdést, hogy mi lehet tulajdonképpen ez a világ, amely történéseivel minket körülvesz? Tőlünk független, megtörténő valóság, vagy talán csak egy bennünk élő, meg sem történt álomszerű képzelgés? Éber alvajárók lennénk?
Egyáltalán mi bizonyítja, hogy egy esemény valóban megtörtént? Hiszen ha jobban belegondolunk, a múlt nem létezik, annak esetleges történései ugyanis véglegesen elmúltak. A múltnak még a neve is ezt mutatja! A múlt tehát nincs, csak volt talán, de megfelelő bizonyítékok híján ez bizony kérdéses lehet.
A jövő úgyszintén nem létezik, más szóval szintén nincs, esetleg csak lesz, már ha megérjük. Aki állítja, hogy onnan hoz bizonyítékokat, jobban teszi, ha azokat inkább elhallgatja, úgyhogy maradjunk abban, hogy a jövő nem létezik, legfeljebb csak lesz, ha megvalósul.
Kizárásos alapon ez végül is azt jelenti, hogy csak a jelen létezik. Na de mi az a jelen? Ahogy kimondtuk a jelen szót, máris múlt lett belőle. Tehát, ha jobban belegondolunk, még a jelen pillanat is bizonytalan, hiszen máris elmúlt, így pedig elmondhatjuk, hogy a jelen sem létezik! De hiszen az előbb még itt volt! Saját szemeinkkel láttuk, füleinkkel hallottuk, egyéb érzékszerveinkkel érzékeltük. Vagy talán mégse? Csak mi gondoltuk, hogy itt volt? Ha viszont eltűnt, akkor hová és mivé lett, lényege miért nem fogható fel ép ésszel, és miért nem hozható vissza? Szép egy világ, mondhatom!
>>> folytatása következik >>>
Dorombi meséi
Történet, tudományos ismeretterjesztés, világkép.
• „Csillagos mesék” – igaz történetek, tudományos-ismeretterjesztő írások, a világról alkotott személyes meglátások.
• „Alternatív fikciók” – különleges történetek, amelyek a valóságból kiindulva többé-kevésbé az írói képzelet termékei.
• „Közérdekű vélemények” – olvasói írások, kommentek, igényes tartalmi és erkölcsi kivitelben.
Tartalmas kikapcsolódás, művelődés, kellemes időtöltés.
A világegyetem eredete és jövője igazán érdekes témák, csak azt nem kellene elfelejteni, hogy úgy a „Nagy Bumm”, mint a „Nagy Zutty” (Hawking 1999), csupán elméletek.
A Galilei-ügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tudomány nem tud a világmindenség valóságos rendjének mélyére hatolni (Jáki 2009).