A válaszok meg vannak írva a csillagokban (39)
Kráterek (9)
>>> előző rész folytatása >>>
Becsapódásos kráter-típusok
A Naprendszer égitestjein számos becsapódásos kráter-típus létezik (Hargitai et al. 2005). Az alábbi felsorolás csupán néhány a Földön is gyakran előforduló típust tartalmaz.
Egyszerű kráterek
Ezek a kráterek nagyjából megőrzik az átmeneti kráter tál alakját és méreteit. Kiemelt sáncuk és viszonylag sima aljuk van, összetett szerkezet (komplex struktúra) nem található bennük. Mivel az átmeneti kráternek a meredek fala részben leomlik a krátergödörbe, illetve kisebb üledékáthelyeződés is történik, a kráter szélessége az átmeneti kráter szélességéhez képest valamelyest nőhet, de annak negyedénél nem többet. Mélységük szélességükkel arányosan növekszik, ellentétben a komplex kráterekkel. A kőzet-jégholdakon mélységük kisebb, mint a Holdon. Viszonylag kis méretűek, átmérőjük a Ganimédeszen 5 km alatti, a Holdon pedig nem nagyobbak, mint 15 km.
Az egyszerű kráterek a kőzet-fajták elhelyezkedését követő jellegzetes törmeléktakaróval rendelkeznek. A krátersáncon és azon túl, a kilökött törmeléktakaró foglal helyet. A visszahullt kilökött anyag a krátersáncon kívül csak vékony réteget alkot. A kráterben kráterkitöltő üledékek, breccsák és suevit olvadékbreccsák helyezkednek el. A visszahullt kilökött törmelék a megolvadt kőzetekkel együtt allochton breccsalencsét alkot, amely részben feltölti az eredeti mélyedést. A kráter látható alja alatt találhatók az áthelyezett parautokton kőzetek, allogén breccsa-áttörések, tachylitek. Ezek a kőzetek inkább csak feltöredeztek, mintsem megolvadtak vagy sokkmetamorfózison estek volna át. Az áthelyezett kőzetek alatt van a kráter valódi alja, amely az átmeneti kráter aljához képest nem módosult. Az egyszerű kráterek a legáltalánosabban előforduló kráterek. Földi viszonylatban közülük a legismertebb az Arizonai Meteor kráter.
Komplex kráterek és medencék
Általános jellemzői a lapos aljzat és a központi kiemelkedés. A kiemelkedés, melynek tényét fúrások és rétegtani vizsgálatok bizonyítják, pár km-nél kisebb átmérőjű kráterek és medencék esetében egy központi csúcs, a nagyobbaknál pedig egyre bonyolultabb, gyűrűkből álló szerkezet. A központi kiemelkedést, a robbanást követő lökéshullám által gerjesztett nagy nyomás után, a hirtelen visszarugózó aljzat hozza létre. A folyamat egyes részletei azonban még nem teljesen tisztázottak. A kiemelkedés magasságából kiindulva, mely az átmérőnek nagyjából tíz százaléka, feltételezhető, hogy a folyamat kis krátereknél gyorsan, néhány perc alatt végbemegy, nagy kráterek esetében pedig mintegy fél órát vesz igénybe. Ennek talán legismertebb példája a legnagyobb földi meteorkráter, a Dél-afrikai Köztársaság területén lévő 300 km átmérőjű Vredefort, amelyet egy 10 km-es meteor ütött több mint kétmilliárd évvel ezelőtt.
Nagy krátereknél a kráterfal instabillá válhat, saját súlya alatt összeomolhat, a kráter pedig a csuszamlások hatására sokszor lépcsős, teraszos szerkezetű lesz. Komplex szerkezeteknél, a törések mentén a sáncanyag is gyakran befelé omlik.
Központi csúcsos kráterek. Ezek a legáltalánosabban jellemző komplex kráterek. Kiemelt sáncuk van, befelé lejtő sáncfalukat néha teraszok bonyolítják. A sima kráterfenék megsüllyedt, központi része viszont csúcs formájában kiemelkedett. Gyakoriak a 15–200 km átmérőjűek, de a tág határok ellenére mindössze 2,5–5 km mélyek – mélységük szinte független a nagyságuktól. A kőzet-jég Ganimédeszen 5–35 km átmérőjűek, a Vénuszon leggyakrabban 16–32 km-esek, a Holdon 15 km átmérőnél jelennek meg. Átmérőjük a Földön jellemzően 4–22 km. A legismertebbek közé tartoznak: Steinheim (Németország), Sierra Madera (Texas).
Központi csúcsos medencék. A Földön 22–30 km-es méreteket érnek el. Ilyen, például a Mistastin (Kanada) medence.
Csúcs-gyűrűs medencék. Egy belső gyűrűjük van, melyet csúcsok alkotnak. A jég-kőzet égitesteken nem fordulnak elő. Méreteik a Földön 30–62 km közöttiek. Jellegzetes példa a West Clearwater (Kanada) medence.
>>> folytatása következik >>>
Dorombi meséi
Történet, tudományos ismeretterjesztés, világkép.
• „Csillagos mesék” – igaz történetek, tudományos-ismeretterjesztő írások, a világról alkotott személyes meglátások.
• „Alternatív fikciók” – különleges történetek, amelyek a valóságból kiindulva többé-kevésbé az írói képzelet termékei.
• „Közérdekű vélemények” – olvasói írások, kommentek, igényes tartalmi és erkölcsi kivitelben.
Tartalmas kikapcsolódás, művelődés, kellemes időtöltés.
